A szépművészeti múzeum kiállításán, a letünt korok egy darabját ismerhettük meg. A Tigris és az Eufrates vidékén élő akkád, és sumér, asszír, és perzsa népek hiedelmeivel, kultúrájával, megmaradt tárgyi emlékeivel visszarepültünk a kr. e 4 évszázad közepre. Társadalmi központjaik, Uruk Ediru, Lagas stb. ma már nem találhatók. A feltárásokat pedig a hosszú ideje folyó háborúk lehetetlenítik el. A megmaradt és feltárt emlékek arra engednek következtetni, hogy ezen a területen feljett civilizáció élt. Mezőgazdasággal , álattenyésztéssel foglalkoztak, öntözéses gazdálkodásukat a folyók vizének elvezetésével oldották meg. Városaikat fallal vették körül., Kapukon lehetett csak bejutni. Legismertebb Babiloni Isten kapuja. Épületeikkel a magasba törtek /Zikkurat/ hogy közeleb legyenek isteneikhez. Voltak csillagászati ismereteik, ismerték a kereket, ékirással írtak az agyagba, kőbe. stb. Despotáik / vezetőik/ irányították a munkálatokat, adókat szedtek. törvényeket alkottak Hamurapi. Féltek démonaiktól, és isteneiktől.A E népek történetét dolgozza fel a Gilgames eposz, valamint a bábel tornyának története.- kiállításon erről Sztéléik adnak képet., de megjelennek pecséthengereiken is démonjaik, és fantáziájuk állaltai.
Sok évvel ezelőtt már láttam egy ilyen kiállítást , ezért kicsit kevésnek és egysíkunak találtam a mostanit. Minden esetre felelevenítette a történelemben tanultakat. és erre megfelelő volt.
Innen nem volt nehéz átsétálni a Munkácsi kiállításra, melyet szintén többször is láttam.