Ismét egy Budapesti nap Henry Emile Benott Matisse

 A  Párizsi Pompidou központ segítségével létrejött Henry Matisse kiállításon mintegy 150 alkotás szerepelt. Megmutatva a XX sz egyik legsokoldalubb művészének alkotásait. A művész már 14 éves korában egy betegség miatt kezdett el a festészettel, és rajzolással foglalkozni. Azonban szülei jogásznak tanították. Később fordult ismét a festészethez. Amikor is felvették az akadémiára Morou tanítványa lett. Művészetére az impresszionisták hatottak, leginkább színvilágukkal. ( Ő a feketét is színnek tartotta és sok alkotásában alkalmazta is.) A világos határozott, karakteres színek, a határvonalak festményein mind fellelhetők. Inspiráció gyűjtés miatt főleg a derűs déli országokat látogatta  Olaszország, Algír, Marokkó. Sokoldalúságára jellemző, hogy iskolát alapítva tanította is a festészetet, művészkönyveket is alkotott, valamint  színházi maketteket, ruhákat is tervezett. szobrai közül is néhányat láthattunk, grafikái, papírkivágásai, azok szinessége élete vége felé is megmaradtak derüs, napsütötte, világos stilusban. képein az életöröm lelhető fenn. Mintha lemondott volna a perspektíváról, inkább a szinekkel próbálta a mélységet ábrázolni. Sokat kisérletezett, variálta grafikáin az alkotást. Művei  a végletekig leegyszerűsített, de mégis kifejezést, témát nem elfedő, határozott, és derűs alkotásokká váltak. néhány közülük :...

fényűzés

tiszta vonalak,, sárga és kék enteriőr.

Első Műveit Scsukin orosz gyüjtő vásárolta meg., később népszerüségét az is mutatta, hogy számos reprodukciója is közkézen forog.

Sarajevó

 Utolsó megállónk e kiránduláson Sarajevo. Bosznia-Hercegovina fővárosa. Már nevéből is adódik, hogy itt sokféle nemzet él. Kormányát is 3 fő vezeti. A Dinari hegység Milcanka folyójának  két partján helyezkedik el ez a sokat szenvedett város.Az oszmánok alapította várost bosnyákok, szerbek, és Horvátok lakják. A történelem során sok esemény fűződik a város életéhez. Mindjárt az Első világháború kirobbanása is, amikor is Ferenc Ferdidánd trónörököst itt gyilkolták meg. (1914 jun. 28.) A Boszniai háború alatt mintegy 3 évig volt ostrom alatt. Mindezen emlékekre az utcán sétálva is rálelhetünk. A mai városka légkörét a négy vallási felekezet templomai egyházi emlékei alakítják. A Milcanka medencéja már az ókorban is lakott volt. Illirek, Rómaiak telepedtek itt meg. A középkorban kezdték meg építeni a Szt Péter székesegyházát. A négyszáz évig tartó török - oszmán uralom a városka arculatában sok nyomot hagyott. Dzsámiai, templomai, fürdői, háremhölgyek lakhelyei, zsibvására, mind mind ezt a kort idézi, és repít vissza bennünket ebbe a világba. A törökök elleni felszabaditó harcok Szavolyai Jenőnek köszönhetőek.  Földrajzi fekvése , a kereskedelmi utak találkozása azonban fejlett várossá emelte Sarajevót. 1918-tól a Jugoszláv állam része volt, majd  1992 áprilisi béketüntetésre a szerb orvlövészek ártatlan embereket öltek meg. ( 12000 ember halt meg, és mintegy 50000 sebesültek meg.) a 4 évig tartó harcokban, melyben a Jugoszláv hadseregnek is nagy szerepe volt. Az ujjáépítésben azonban nemzetközi összefogással egy gyorsan fejlődő szép várost hoztak létre.

Az eső kicsit korlátozott bennünket, de a város hangulata igy is lenyűgözött mindenkit..