2019. december 5., csütörtök

Zsú mama, Irány Galway

Szükség hozta , hogy Galway-ban 1 éjszakát töltsünk .Ez Irország 3. legnagyobb városa a Newporttól dél-nyugatra eső város.
Útközben egy régen áhított kívánságom teljesült, Dolmenek  mellett mentünk el. Mint ismertek ez sem úszta meg, hogy ne fényképezzem le.  A terület ahová be kellett hozzá gyalogolnom elég lápos volt, csak úgy serkent a lábam alatt a víz.
néhány felvétel

    
 A Dolmenek vagy megalitok, az óriások kapujaként is szokták nevezni, tekintettel a kőtömbök hatalmas méreteire. Mega a görög nagy, a lit pedig követ jelent.  Az általam fényképezett megalit kör alakban helyezkedik el a mező közepén. Az általában csíszolt kőtömbök az új kőkorszak maradványai. A kövek szintkülömbségéből adódóan néhol ferde zárókövek is találhatók. Itt már nem voltak láthatóak. A dolmenek az építészet történetének jelentős állomásai az egész Atlanti Óceán partvidékén fellelhetők Angliától Szenegálig. Egy régebbi bejegyzésemben már Szardiniai Nuraghikról tettem említést. Nos nagy valószínüséggel ezek is e kultúra emlékei.
Út közben ez csak pár perc volt már mentünk is tovább az  N 84 es úton Ballinrobe felé.
Ballinrobe  története 1390-re nyúlik vissza. a Dominikanus kolostor de Robe név alatt jelenik meg az ír történelemben.  További adatok itt csak 1704-ből vannak amikor is a katolikus hit elnyomása miatt számba vették a katolikusokat.
Titokban azért a papok  folytatták a katolikus rítusokat, mint kiderült az írásokból.
Ma már csak a szamarak őrzik a régi kolostor maradványait.


  

Az egyik kanyarnál feltünt egy szép kapubejáró mely az Ashford kastélyba enged bebocsátást, a parkjára lett volna időnk, de korán mentünk ezért zárva volt előttünk. A kastélyban egyébként luxus szálloda működik egy éjszakára 220 Euró a becsekkolás.Valószínüleg nem engem vártak ...
  

  Képtalálat a következőre: „ashford kastély”   
ez nem az én képem

Útunk következő állomása Hedford falucska előtt a Lough Corrib tó partján elterülő Ross Errilly friary egy középkori Ferences kolostor maradványai.
Írország nemzeti emlékműve az egyik legnagyobb és legjobban megőrzött kolostorok egyike. Ez nem apátság. A templom a harangtoronytól délre, mig a házépületek az északi részen helyezkedtek el.
Volt itt sütöde vendéglő, kollégium, sörfőzde, halak tárolására szolgáló kutak, melynek maradványait feltárták. Mint sok más  keresztény helyet a helyiek ezt is temetkezési helyként használták.
Nos itt sem tudtam abbahagyni a fényképezést
    
  
  
  
  
          

A történészek  véleménye megoszlik, hogy az 1350, vagy 1460-as években épült. Minden esetre az építészeti bizonyítékok mutatják , hogy a épületek a XV sz.ban jelentősen bővültek. A reformáció megakasztotta itt a virágzó életet.
I. Erzsébet uralkodása alatt elkobozták, majd egy Burg leszármazottnak adták az épületegyüttest, aki szép csendben visszaadta a Ferenceseknek. 1584-ben ismét elvették a Ferencesektől Ekkor Clanricarde gróf megvásárolta és ismét a Ferenceseknek juttata. A kilencéves háború alatt azonban garní szállóvá alakította a korona. A hányattatott élet 1698 ban szünt meg a  pápai törvény alapján ismét  hatalmat kaptak a keresztények.
1835 ben John Barrow szégyenteljesen elhanyagoltnak írta le a kolostort.
Williem Wilde 1866.-ban azt állitotta, hogy a hely hirhedtté vált a temetetlen holtak csontmaradványai miatt, melyeket a juhok és szarvasmarhák szenteltek fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése