Ljubjana-t az olaszos nyüzsgés, a mediterran hangulat, és az osztrákos rend és tisztaság jellemzi. Festői kis hidjai a várost átszelő Ljubjanica folyó felett összekötik a két városrészt. A Rómaiak Emona néven alapítottak itt várost. Később ez elpusztult, az Osztrák Krajna tartomány részeként Lainbach néven volt ismeretes. A napoleoni háborúk idején az Illirek székhelye, majd Jugoszlávia része lett a város és a környék. A világháborúk idején olasz , majd Német fennhatóság alá került. 1991 óta Szlovénia fővárosa. A város a mai formáját Jozef Plecznik-nek / építész tervező / köszönheti , kis hármas hidjával, romantikus Preseven tér oldalán. /Preseven zeneszerző, hires karmester Szlovén Himnusz alkotója / Itt van még a Ferences templom Francesco Robba főoltárával, kissé távolodva, a Sárkányhid oldalán az árkádsor, a cípész hid szintén Plecnik alkotása. A bal oldalon a Szt Jakab hídig a kereskedők, vendéglátók épületei sorakoznak. Szines nyüzsgő piaca is megér egy sétát. A Szt Miklós székesegyház 1700 ban épült Andrea Pozzo alkotása, főoltárát karrarai márványból Francesco Robbának köszönhetjük. Kapuzata II János Pál érkezésére újult meg. Kicsit elsétálva a városháza felé a diszkutat találjuk mely a három Szlovénia három nagy folyóját szimbolizálja. Tekintve , hogy a hazafelé út kis megállója volt a főváros, elsősorban az óváros szépségeire maradt időnk. A filharmónia épülete, az egyetemi könyvtár, a bolhapiac, a művésznegyed, a mészárosok hidja csak egy pillantást vetettünk.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése