Újabb kirándulásunk a kr.e 200 as évekbe repített vissza bennünket a keleti féltekére. Az 1974-ben fedezték fel ezt a hatalmas sírkomplexumot két kutat ásó parasztember földjén. A sírbe temetett agyaghadsereg Csin Si Huan Ti császár sírhelye, aki hitt a túlvilági életben, ezért már időben megkezdte sírhelyének építését, ahol mint a földi életben, úgy a halála után is biztosítani akarta jólétét.
Ennek következtében mintegy 33 éven át több százezer ember dolgozott a sírhely elkészítésében.Mint később kiderült a területen nem csak kiszolgáló személyzetét, hanem hadseregét is magával szánta vinni a sirkomplexum közepén 4 szinten, 30 méter mélységben eltemetett kastélyába .Így az eddig feltárt siremlékben, szolgálók, parasztok, zenészek,hivatalnokok, akrobaták, katonák, lovasok kocsik, harci szekerek is fellelhetők. Képet kapunk a bronzkor leletanyagából is, mellyel együtt a kor életének meghatározó élettevékenységeire is rálátásunk lehet. A sírban talált edények,csattok, díszek, különböző terrakotta lakásdíszek a kor hiedelmeibe is bepillantást engednek. Segítségünk ebben Sze ma Csien történetíró aki a Csin dinasztia életét kutatja.
A Csin dinasztia élére 13 éves korában kerülő Csin Si Huan Ti az addig több császárságból álló kínát meghóditva egységes államot létrehozva megteremtette Kína aranykorát. Az agyaghadsereg a központi palota körüli 3 mintegy 1.5 km hosszan minden oldalon elterülő árokban kapott helyet a kiszolgáló személyzettel együtt. A Sereg érdekessége, hogy a szinte futószalagon készült figurák között nem találunk két egyforma figurát sem. A kor összes kerámikusa részt vett a munkákban, ezt bizonyítja a cserepekbe vétett műhelyek nevei. A figurák részeit , mint karok, törzs, fejek külön készítették kiégették, majd a ragasztás után egyéniséget víve a formákba, festették, és lakkozták őket. A katonákat eredeti fegyverekkel látták el, azonban ezeket a CSin dinasztia bukása után történt lázadáskor lerabolták a sírokból.
Nem hagytuk ki a Kínai nagy fal néhány tárgyi emlékeit sem. A mintegy 21196 km. hosszú fal és annak környékén talált tárgyi emlékek, csattok, övek edények voltak láthatók az egyik teremben. A falról kapott információk szerint méreteire jellemző, hogy szélessége 6-8 méter, de minimum 3 méter, hogy a szekerek elférjenek rajta. magassága 4,5 - 10 méter. A falon mintegy 7000 torony található a védelem érdekében, néhány kapu az ellenőrzött ki és bejárásokra. Építését a Csin dinasztia kezdte el, a betörő mongolok, és sziongok ellen. Eleinte Kő és homok döngölésével készült falat a fejlődés következtében a Qin, majd a Ming dinasztia korában a tégla váltotta fel. Egyesek szerint ez a világ leghosszabb temetője, mivel robotmunkával készülve, gyakran az itt elhaltakat simán beledöngölték a falba.
Ez persze egy minimális betekintés ebbe a korba, amikor is a selyemutnak köszönhetően bekapcsolódhatott a nyugat is ebbe a kutúrába.
A délutánt az Egyptomi kiállítás részlete zárta, arról majd később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése