Fehérvárcsurgó

Kincsesbánya kupatúrájára indultunk a Vasutas Győri természetjárókkal. A teljesített táv lejárása után a közeli Fehérvárcsurgó Károlyi kastélyát vettük górcső alá.


A kastély története a Hochburgok idejébe nyúlik vissza az 1690-es évekre. 1834-ben a Perényi család elzálogosította , így került a birtok és a kúria a Károlyiak kezére. Károlyi  György a Pesti palotájának befejezése után  Csurgón egy vadászkastélyt építettet  Heindrich Koch tervei alapján. A kivitelezést Ybl Miklós felügyelte. Az addig barokk stílusú épületet kibővítették . Ekkor már létezett a kápolna is melyet Fleigs Antal kőműves hozott létre. a Főépület és az oldalszárnyak egy díszudvart zártak körbe  u alakban. A kastély apáról a fiukra szállt. Míg Károlyi József a XX század elején alakíttatta át a kastélyt. Ekkor került a bejárat elé az elliptikus alakú könyvtárnak emelt rész is. Könyvtára talán annak köszönheti hírességét, hogy minden egyes kötete családfa kutatással foglalkozik. Ekkor alakították át parkját is Hein János tervezésével Angolpark típusúra. Ez után a kastély sorsa a magyarországi kastélyokhoz hasonló volt, mely nem tett jót az állagának. 2009-ben a visszatérő Károlyi József alapítványt hozott létre, a kastély megmentésére. Noha az épület állami tulajdonban maradt,  a felújítást  egy elnyert  Széchenyi terv kastély felújítási projektje keretében  megkezdték és az üzemeltetés a Károlyi család kezében maradt.  Jelenleg szálloda, és étterem kapott benne helyet. Míg egyik szárnya a Károlyi család részére maradt fenntartva.

nézzétek a képeket.
Kincsesbánya túra

  
  
  

Fehérvárcsurgó

  
   

  
    Dór jellegű turulszobor.
   
   
      
   
   
a titkos ajtó
   
   

   
   

Megint csak az időre foghatom, hogy templomait Szent Katalin tiszteletére a katolikus templomát, a református templom síkmennyezetes hajóját, és egyenes záródású szentélyét, Evangélikus templomát nem volt mód közelebbről megtekinteni. Sajnálatos módon nem volt idő a falu híres szülöttének emlék szobrát , valamint a Csurgói Madonna, szobrot sem Amerigo Tot alkotását.

" Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni örökké "