2023. szeptember 6., szerda

Hajókázás a Szigetközben

 A Duna a hegyeket elhagyva a Kisalföld területére lépve széles folyammá változik Két fő ágy közé szigeteket lápokat ereket, patakokat kialakítva létrehozta a Szigetközt, hazánk legnagyobb szigetét 375 .km2-t. Gazdag flórája és faunája már az őskorban is megélhetést biztosított az itt letelepedő embereknek. Mai arculatát három  fontos eseménynek köszönheti, A vaskapu megépítésének, ami miatt sok halfaj nem jutott fel az ívóhelyére,  a lápok lecsapolásának, valamint a Bősi Szlovák vizierőmű megépítésének. A lápok lecsapolása után kialakult termőterületek, holtágak, gödrök köré telepedett lakosság állattartással, és növénytermesztéssel, halászattal foglalkozott.


 Hazánk e romantikus tájegysége ma a természetkedvelők paradicsoma. Növényvilágára a lápos gyertyános- kocsányos, kemény és puhafa ligetek, tölgyes erdők, kőris,- szil erdők, láprétek, égerlápok mocsárrétek / az alsó szigetközben/ a jellemzőek. Találhatók itt  kosborok, nőszirmok, Ez a növényvilág rengeteg állatnak ad menedéket. A földben, és a földfelszinen, a különböző , puhatestüek, csigák,/fülcsiga, tányércsiga, stb kagylók, festőkagyló, tompakagyló, férgek, ízeltlábúak is élnek.







Aki csendben meghúzódik itt pillangók, rovarok hadával találkozhat. Bagolylepke, mocsári pillangó. szinjátszó lepke. hogy párat említsek. A madarak mintegy 230 faja található itt. Gázlómadarak, gólyák, sasok, héják, récefajok, egerészőölyvek, stb.  Megél itt a nyuszt , a pocok,  a vidra, ujabban ismét a hód is, mely nagy károkat okoz az erdőkben, vízpartokon. A vízben gazdag terület a halak  paradicsoma ,  lápi póc, durbincs, botos kölönce, réti csík, magyar bucó. A nyugodt vízfelület lehetőséget a a vándorló fajok ívásának is, melyet a Naturpark gazdái hallépcsőkkel segítik.





Nagymaros súlyos csapást jelentett a szigetközre, az egész környék szinte kiszáradt a Duna elterelése miatt. A magyar kormány ezt felismerve 1989-ben leállította a vizlépcső építését, melyet a Szlovák kormány nem vett figyelembe. 1992-re ez öko katasztrófát okozott, az állat és növényfajok teljes pusztulását csak az 1995-ös Dunakiliti fenékküszöb mérsékelte. A naturpark kialakulásával és az államközi egyezmények hatására / az állandó vízhozam biztosításával / ma már ez a szigetvilág kezdi visszanyerni régi fényét. Nem csoda, hogy a természetjárók, vízimádók, túrázok, egyre nagyobb számban jönnek ide, mely a turizmus fellendülését is, és az itt élő emberek megélhetését is biztosítja.
Mi is pont ezért érkeztünk a szigetköz kapujához, és  Halásziból, kis hajótúrát tettünk a Kisdunán.
















A déli órák nem igazán kedveztek a megfigyelésnek, de abban mindannyian egyetértettünk, hogy eljövünk még ide.
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése