Tündérpalota

Az Országos Pedagógiai Könyvtár épülete, fiúgimnáziumnak épült 1911 előtt.  Jobb időkben 400 tanulója is volt. Gál Mózes neves tanár nevelési módszerei szerint nem csak az oktatás, hanem a munka is része a tanításnak. Sajátos elmélete szerint a diákok ne focizzanak, mert kifáradva az agyuk nem fog kellően. Sőt a ruhájuk is piszkos lesz. Ezért aztán a alagsorban tanműhelyeket hozott létre.

Az épület már messziről felhívja magára a figyelmet, pártázott díszítései miatt. A H alakú épület nem csak a magyaros secessió jegyeit , de itt ott barokkos, és gótikus díszítéseket is tartalmaz. A falakon a sgraffittós díszítések, valamint művészein kialakított vízelvezetői vonzák a tekintetet. A bejárat előtt előkert húzódik, a kerítés az épület tetőgerinével párhuzamosan fut. Az oszlopok díszítései, valamint a tetőgerinc félcsillagos díszítése is egyedülálló. Mindez Kőrössy Albert Kálmánnak, és Gál Mózesnek  a köznyelven tündérpalota néven elhíresült épület kitalálóinak és építőinek köszönhető. Ők megbízás alapján kapták a feladatot, nem volt pályázati kiirás az objektumra. Elképzelésük szerint Európa legjobb gimnáziumát akarták létrehozni.A gimnáziumban tanított Babits Mihály, Dienes Pál, míg a padokat itt koptatta  Rados Jenő építész, Kozma István birkózó, Hoffí Géza, és Kovács Kovi István felmőttfilmes is.

Később a diákság csökkenésével a Természettudodányi múzeum, majd egy nyomda , később Radnai Béla Gyors és gépíró iskolája költözött a falak közé. 1996-ban költözött ide a Pedagógiai könyvtár, és múzeum is. Kicsit nosztalgiáztunk az iskolamúzeumban.

A végén még egy kis visszatekintés.