MS mester és kora.

A Szépművészeti múzeum  ujabb kiállítása  központjában a Selmecbányai Szt. Katalin templom 8 oltárképe áll a középpontban. A képek közül az Angyali üdvözlet elveszett. A megmaradt 7 oltárkép  MS mester alkotása. A Vizitáció, a Krisztus születése, a Királyok imádása, Krisztus az olajfák hegyén, a Keresztrevitel, a Kálvária, és a Feltámadás együtt csak most volt látható.

Szt Katalin és Szt Erzsébet szobra is az oltár részei voltak.

 A festőről nagyon kevés információ áll rendelkezésre, tekintettel, hogy munkáit nem szignózta. A fellelt adatok alapján már biztosra vehető, hogy Bécsben, és Nünbergben is munkálkodott, iskolát is alapított. Nagy valószínűséggel Albrecht Dürerrel is szoros kapcsolatot ápolt. Fellelt munkáin ennek hatása észlelhető.

A kiállitás a 14- 15. sz. korába is bepillantást enged a kortárs művek, szénrajzok, szobrok, és  grafikák alapján. Különösen a Selmecbányai  társadalmi és egyházi közegre utalnak a fellelt munkák, melyeket a még mindig ismeretlen  mesternek, tulajdonítanak a művészettörténészek.

A kurátorok szerint  MS mester és Dürer szénrajzai között talán a vonalvezetés ad némi támpontot. Míg a mester szálkásan vezette a vonalakat a rajzokon addig Dürer határozottabb vonalvezetéssel dolgozott. 

A mintegy 100 alkotást bemutató kiállításon a kor jeles alkotásai is fellelhetők, összehasonlításképp, hogy mely munkák ihlethették az ismeretlen festőt alkotásai elkészítésében. Az 1490- 1500 as évek művészi alkotásai, színviláguk, a délnémet megrendelők igényei, vagy a Selmecbányai körülmények voltak hatással az igényes munkák elkészültében. 

Sajnos a mester kiléte még e nagyszabású kiállitás után sem derült ki.Néhol a képek  egyezőséget mutató MZ aláírás is lehet a mester mögött, de nem kizárható Michael Schröter személye sem. Róla azonban tudjuk, hogy nagyon sikeres és gazdag festő volt. 

Bennünket azonban elvarázsolt a színek használata, a kidolgozott rajzok,és a képek összehasonlításának lehetősége.

Zirc

 A Bakony rengetegéből 400 méter magasan emelkedik ki a Zirci Ciszterci Apátság, és  a kisváros. A szeles idő miatt éppen lemondtunk az arborétumi sétánkról, amikor is engedély kaptunk egy kisebb nézelődésre.

Az itt letelepedő ciszterci szerzetesek mintegy 1000 év alatt  a világ minden tájáról telepítettek ide növényeket, melyekkel egy ligetes angol kertet hoztak létre, mely kb. 600 különféle fás szárú egyedet rejt. Csak kis időt engedélyeztek a bejárásra, azért a kellemes sétán készült néhány kép.

Az apátság megtekintésére idegenvezetők sok érdekességgel készült. 

A szerzetesek már István idején is voltak itt. A Cistercieket  III. Béla telepítette ide. Tanítással,  sörfőzéssel foglalkoztak. A török dúlás elől elmenekültek, és kiürült a falu is. Később az 1733 körül visszaérkezve kibővítették az apátságot, és felépítették barok stilusu templomukat. A 2016 -2020 ban történt felujítás érdekes részleteket tárt fel a templom életéből. A főoltár Franz Anton Maubertch munkája. míg a többi képet Winterhalder Józsefnek köszönhetjük. Idegenvezetők a felujítás történetébe is beavatott minket. A könytárba nem volt módunk betekinteni, ahol a 17-18. sz.i könyvek mellett néhány ősnyomtatvány is helyet kapott.

A törökök elől elmenekült lakoság helyére német telepesek költöztek, kiknek házait a kurucok felégették. Az újabb német telepesek aztán fejlődést hoztak a falunak, és ma már békésen élnek leszármazottjaik a magyarokkal. A település  később városi rangot is kapott. Ha már itt vagyunk nem hagyjuk ki a Bakony természettudományi múzeumot sem, mely jellegében az egyetlen vidéki létesítmény.

Azt gondolom, ezeket a képeket már nem kell magyaráznom. Viszont egy kedves verset ide írok, melyet Horváth Ferenc barátom az arborétumban töltött idő alatt írt. Remélem nem sértődik meg, hogy tollából idézek 

A Zirci arborétum élménye  Horvéth Ferenc verse

De jó köztetek lenni

öregedő fák, és fiatal bokrok.

Élményt és erőt adtok 

nékünk s hozzá bolondot.

Sokfélék vagytok,

és szépek,s hiába fújnak 

vad szelek, ti akkor is 

vidáman éltek.

Hajoltok jobbra, balra,

így köszöntitek az 

arra járókat, s mi 

örömmel fogadjuk bókjaitokat.

Hogy tudsz ilyen csodás lenni

TE nagylevelü hortenzia ?

és Te aranyos tiszafa

Az nem lehet,

hogy ne szeressen titeket 

minden emberfia.

Nemeset, emberséget 

adtok bőven, s hozzá 

felejthetetlen képeket.

Az isten áldjon bennetek 

ameddig csak lehet.