Károlyi-Csekonics palota

 Régóta dédelgetett célom volt, hogy ezt a palotát megtekintsem. Budapesten a Múzeum utcában a  három részre tagolt épület hátsó bejárata is lenyűgözött. régen a milliárdosok nem hencegtek vagyonukkal, inkább csak költötték. Szokták mondani nem vagyok én Csekonits vigyázok a vagyonkámra.  Nos a kor milliárdosai az 1848 előtti évbekben nem igazán voltak sokan. Inkább őrgrófok, bárók, hercegek tartoztak közéjük. Magyarországi birtokkal birtak, és törvényhozói joggal is fel voltak ruházva. A közbeszéd arisztokratáknak hívta őket, mintegy 600-an voltak,  de  egy földbirtokos nem volt egyenesen gróf is, noha vagyona elég tetemes volt hozzá. Csak néhányuknak jutottak ezek a felemelő címek, mint a Pallavicsinieknek, Szappáry családnak, Károlyí, és Csekonits Családnak voltak főrangú címeik.  A XIX sz-ban az 1885 évi trv  szerint  teljesen átalakult a főrendi ház, és ezzel együtt nem csak rangjuk, de vagyonuk is kezdett széthullani. A Gazdaság jövedelmezősége megcsappant. Az 1820-44 között az arisztokraták száma 84-re csappant. Ők a parlamentben is képviseltették magukat. 

Közéjük tartozott a Nagypapa Károlyi József, aki okos gazdálkodással, fantasztikus képességekkel bírt. Fiától Jánosról nem sokat tudni, de az unoka próbálta menteni a menthetőt. A család egyik ága Ásványráró és környékén telepedett le. 

 A Csekonics  család  főleg a tőzsdének, és a lótenyésztésnek köszönhette vagyonát. Nevéhez fűződik a Mezőhegyesi és a Bábolnai  lovasbirtok felvirágzása, melyet aztán az unokák nem éppen szerencséssen  herdáltak el. Kártyapartik, lóversenyek, botrányok, fényes lakomák, vadászatok apasztották a pénztárcát.  Ebben Gyula gróf járt élen. Endre gróf próbált ezen segíteni, sőt jótékonykodott is, de halálával a Csekonics birtok végleg hanyatlásnak indult.  Igazából ez csak egy gondolat, a Károlyi Csekonics palota viszont áll, és a Károlyí Gáspár Református Egyetem  gyönyörű épülete. 

Nézzétek 

 

A csodálatos fafaragványok, lépcsők, gipszstukkok, az étkező tükör megoldásai, a szivarszoba,A barokk, és rokokó díszitések mellett nem mehetünk el az mellett sem, hogy az épületben melegvízü mosdók, 6 konyha, raktárhelyiségek, és kiszolgáló helyiségek tömege foglal helyet. Bár erről inkább csak az idegenvezető mesélt betekintésünk csak a fogadó helyiségekben volt. A belső udvar Atlaszai tartották illetve díszítették a bejáratot, majd az épület másik oldalán hagytuk el a palotát, mely itt kicsit már a modern stilust hozta elénk.  

Néhány kép készült még a Szabó Ervin könyvtár épületéről, valamint a Bródy Sándor utcai palotákat is lekattintottam, egy kedves belső udvarral, és lépcsőházzal, és a Lotz Károly által festett árkádos terasszal. 

Sikeres nap után kicsit fáradtan, de egy bakancslistával többel tértem haza.