Ezt nem lehet megunni. Már többször jártam itt, de mindig van uj a nap alatt amit még nem láttam, kis és nagyobb részletek amiket először fel sem fedez az ember. A Szt István terem látnivalói mindig nyujtanak uj élményt.Másodszor, harmadszor már tudod milyen csodákra számíthatsz és igyekszel azokat megörökíteni, sokszor újra meg újra lefényképezed, és elrejted az emlékeid közé. Ezzel így vagyok én is ezért most csak a képek beszéljenek helyettem.
Hauszmann egy igazi ékszerdobozt
álmodott.
„A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést
tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően
érvényesülhet” – indokolta a híres tervező, aki a kor
legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére.
A terem csodás,
diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignácz
festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit és ő alkotta meg a
Szent István megkoronázása című festményt is. A nagy majolika lemezek és egyéb
majolika részek, valamint a nagy, gyönyörű kandalló Zsolnay Vilmos pécsi
gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali
aranybrokát szövet Hass Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a
bútor pedig Gelb és Fia műtermében születettek. A padlólap parkettje Neuschloss
gyártmánya, a bronz csillárok és fali karok Kiessling Rezső bronzműves
alkotása, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula készítette. Hauszmann
Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes,
faragott székeket is tervezett és ő gondolta ki a terem fenséges csillárját
is. A budavári palota építkezése
miatt Hauszmann Alajos Ybl Lajos várkapitány társaságában 1899-ben európai
körútra indult, hogy királyi palotákat, kastélyokat tanulmányozzanak, mellette
pedig Londonban és Párizsban a műipar legújabb remekeit is megtekintsék. Végül
Berlinben, Münchenben és még Stockholmban is jártak, értékes műtárgyakat,
szobrokat és nem kevés bútormintát hoztak,amelyek alapján a
magyar iparosok elkészítették a Budavári Palota berendezéseit.Ide tartozik az
is, hogy 1903-ban, az Iparművészeti Társaság karácsonyi vásárán Hauszmann
Alajos 20 műtárgyat vett. Többek között Radnai Béla, Éneklő gyermekek című
bronzból készült szobrát, de vett ékszertartót, két réz vázát, bőr mappát, két
porcelán díszedényt és Vögerl Ágosttól nyolc majolikavázát is .Mivel Ferenc József úgy rendelkezett, hogy
a Szent István-termet mutassák meg a párizsi világkiállítás látogatóinak is,
így mielőtt Párizsba vitték volna a berendezést, Thék Endre Üllői úti
gyártelepén fel is építették a termet. Ott is nézte meg Ferenc József 1900.
február 21-én Paar Ede főhadsegéde társaságában, de ott volt a Thék féle
gyártelepen Széll Kálmán miniszterelnök és természetesen a Szent István-terem
megálmodója, Hauszmann Alajos is.
A bejáratnál a házigazda Thék Endre fogadta a királyt, s elindultak az ideiglenesen itt berendezett Szent István terembe. Nem értek rögtön oda, ugyanis az egyik szalonban Ferenc József megpillantott egy szépséges alumínium zongorát. Megcsodálta, majd Thék Endréhez fordult: „zongorákat is gyárt?” „Igen, fenséges uram” – válaszolta Thék, aki mindenre gondolt, ugyanis ott állt Szendy Árpád zongoraművész is, hogy ha a királynak olyan kedve van, meg is hallgathassa a hangszert. Erre nem került sor, mivel Ferenc Józsefnek sietnie kellett. Aztán a király belépett a telepen felépített Szent István-terembe. Egy ideig csak állt és nézte, majd megszólalt: „Igazán remek! Nagyon szép, igazán meg vagyok elégedve” – mondta Ferenc József, aki részletesen megszemlélte a helyiség berendezéseit. Végül Ferenc József még leült egy asztalhoz, ahol belekanyarította a nevét a vendégkönyvbe.a látogatás után dicshimnuszt írt a terem berendezéséről.Fa, majolika és ékköves drága szőnyegek: ebből a három anyagból komponálta Hauszmann Alajos a királyi termet. Minden forma az ősi román stílus nyelvén beszél: ősi egy nyelv, bizonyos tekintetben összeforrt az Árpád-házzal… Körülbelül száz négyszögméter terület, ezt kellett a falhoz simuló fa alakzatokkal úgy beborítani, hogy a négy fal és a mennyezet minden ízében csöndes pompát, fenséges díszt, ősi magyar komolyságot sugározzon.” Thék Endrét is megdicsérte a lap: „Nagy faértő és faérző ember ez az öreg Thék, sőt, faínyenc”.1902 februárjában aztán egy pompás díszvacsorán, a király részvétele mellett avatták fe a Szent István-termet. Az átadó után Hauszmann Alajos a következőket mondta: „A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül”.
Falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek díszítik majd. Az első négy kép elkészült, a többi közt a II. Endrét és I. Bélát mintázó alkotásokkal már végeztek a művészek a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A terem központi helyét elfoglaló több mint 2 méter széles és 4,5 méter magas kandalló is kész, 120 különböző méretű, összesen 630 darab kályhaelemből áll össze. A kandalló tetején lévő Szent István-mellszobor is újjászületett már. A Szent István-terem újbóli kialakítása próbaprojekt: az újjászületés munkálataiból nagyon sok fontos tanulságot tudnak majd a szakemberek levonni a budavári palota régóta esedékes, teljes felújításával kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése