Mátrai kirándulás

Az ember általában év elején eldönti merre szeretne kirándulni, sajnos azonban az égiek ezt nem mindig veszik figyelembe. Nos nem gondoltuk volnak hogy egy hetes eső kellős közepén kirándulunk a Mátra hegyvonulatán. Az eredeti útvonal Mátraszentistván Mátraverebély Galyatető, Kékes lett volna. A sokat tapasztalt túristatársainkkal együtt minden nap bőrig ázva érkeztünk a szálláshelyünkre. Itt a vendéglátók a lehetőségeikhez mértem próbáltak kiszolgálni bennünket, de hát a füthetetlen faház és a néha 3-7  fokos éjszakai hideg  a szakadó eső, a nagy szél nem tett jót egyikünknek sem. Próbáltuk az időt városlátogatásokkal elverni. Ezért megtekintettük a Mátraverebély - Szentkúti kegyhelyet, mely sok csodás gyógyulás színhelye. A csodálatosan kiépített környezet gyorsan feledtette velünk a rossz időt. A templomban éppen mise volt, de a búcsújáró helyet, a szent kutat, meg tudtuk örökíteni. nézzétek a képeket
    
      A templom csodálatos barokk belsővel rendelkezik, az öltöztethető Mária szobrot csak messziről láttuk
                   A kúton a csodálatos gyógyulások képei lelhetők fel.
  
       
      
A csoportunk gyakran kettészakadt, mert az elkötelezett turisták, ( minden elismerésem az övék) próbálták magukat az eredeti tervhez tartani a átázott gúnyájuk, cipőjük ellenére.
Jártunk azonban Gyöngyösön igaz nem sok szerencsével, mert szinte minden kulturális egység zárva volt. Igy a templomokat is csak kívülről tekintettük meg, a kincstárba és a múzeumba sem tudtunk bemenni. Sétáltunk egy kicsit a főtéren, megtekintettünk néhány szobrot, a városházát, eltöltöttünk egy kis időt a vendéglátó egységekben és mentünk a bátor társaink elé.

      
Gyöngyöst az avarok alapították,kr.u 700-800 as években  már Anonymus is említi mint a Pata nemzetség lakhelyét, kik leszármazottja többek között Aba Sámuel is. Az évtizedek során nagy befolyásra tettek szert a regnáló királyoknál igy, mindig kiemelt figyelmet kapott a környék. Később Farkassy, Pohárnok, Berzeviczy , Salgó családok uralták a környéket. Zsigmond idején a Rozgonyi család hübérbirtoka lett. a Rákóczi szabadságharc idején Vak Botthyánt a Ferencesrendi templomban temették el. a 20. sz történetéhez az 1917 tüzvész tartozik, mely után  az ujáépítés során kialakult egy egységes városkép.

  
   
   
        
Kellemes cukrázdában múlattuk az időt
  
    
Mátraszentistván  találkahely
      
  
Gyöngyöspata Római kori temploma a 12 sz.ban épült.A templom egy kis dombon, alacsony kőfallal bekerítve áll a falu közepén. Magas, négyszintes, nyolcszögletű tornyán faerkély fut körbe. A tornyon és a hajó oldalain is gótikus mérműves ablakokat látunk. A templom és közvetlen környezete is szépen rendben van tartva.

A torony homlokzatán lévő lépcsős díszű kapun jutunk be a templomba, de oldalról, az előcsarnokból is van egy bejárat.  A háromhajóstemplom csodálatos, gótikus bordázott hálóboltozata alatt a szentélyben álló meghökkentő oltárépítmény a legfigyelemreméltóbb.

A Jessze-oltár

A hatalmas, nyolc méter magas főoltár, lengyel művészek alkotása az 1650-es évekből, hazánkban egyedülálló, lenyűgöző látvány. A bámulatos, teljes egészéből fából faragott, gazdagon aranyozott, színes, ún. Jessze-oltár Jézus családfáját szemlélteti, a Jessze, azaz Dávid király apja, oldalából kinövő fa ágai, a leszármazottakon keresztül elvezetnek Máriához és a gyermek Jézushoz, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. Az oltáron fekvő Jessze törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok próféták – köztük Salamon és Dávid – dús aranyozású, festett szobrai fölött koronás Mária trónol, karján a kisdeddel.

A falakon a XIV. századból származó freskótöredékeket is láthatunk, többek közt Mária születését, az Utolsó vacsorát.

  
  
  
   
Egészségünk érdekében kicsit hamarabb indultunk haza, de közben a Gödöllői kastélyra is vetettünk néhány pillantást.
   
Gödöllőt 1349ben említik először. Hamvai Ferenc volt az első földesúr akinek kúriájában ma a Városi múzeum kapott helyet. a 18 sz. Grassalkovich András birtokai központjává alakította. Nem volt igazán magyarszeretetéről híres. Őket a Viczay majd, Sinay család követte.
   
  

   

        
  
              
  
 A kastély építője Mayerhoffer András volt az 1730 as évek végén . A kiegyezés után Horthy Miklós kormányzónak rendezték be. A szocialista időkben a kastély pusztulásnak indult, volt szociális otthon, szükséglakás, laktanya. felujítása a Műemlékvédelem keretében  1986 után került sor.
Nos ennyi fért a mai blogomba, ez a környék napsütéses időben idilli kirándulóhely, sajnos nekünk most ennyi jutott belőle.