Az arborétumot 1546-ban hozták létre, és gyümölcsöskert volt.Az angolkertté alakítást Habsburg Ferdinándnak köszönhetjük. Később a Lajos Bajor herceg a környék silány erdeit alakította át. 1952-ben védett lett a park. Találhatók itt kocsányos tölgyek, kőrisek, 300 éves fenyők, feketefenyők, mamutfenyők, platánok, tiszafák, japán növénygyűjtemény. Azáleak, rhododentronok között kanyarog a Gyöngyös patak.
Kr.u10 ben a Rómaiak éltek itt . A Borostyán ut itt lépte át a Rábát. Honfoglalás után a Német támadások ellen földvárat építettek. 1280-ig a király tulajdona, majd a Köszegi család birtoka lett. 1390 ben Zsigmond király a Kanizsai családnak ajándékozta. Később a Ludányiak, és az Ozorai Pipó szerezte meg. Csere útján került ismét a Kanizsaiak tulajdonába. 1532-ben Nádasdy Ferenc huszárjai védték a várat a török 3000 fős csapata ellen, sikeresen, bár 100 huszár veszteséggel. 1534-ben a 14 éves Kanizsai Orsolya feleségül ment Nádasdy Tamáshoz. Ez a széteső ország ellenére a vár és a környék felvirágzásához vezetett. Iskolát, nyomdát alakított, melyben az első magyar nyelvű könyvet is kiadta Szilveszter János. Itt élt és halt meg Tinódy Lantos Sebestyén is. Nádasdy Ferenc kegyvesztessége / Fekete Bég /, majd felesége / Báthory Erzsébet / akit a csejtei rémtettekkel megvádoltak / ... után a Draskovics család kapta meg a várat és a környéket, és ez a romláshoz vezetett. 1704 ben a kurucok, 1806-ban Napoleon seregei foglalták el a környéket. A fellendülés csak az 1803 ban a Modenai család letelepedésével indult meg. Néhány emlék a vár életéből:
A szépen felújított várban a huszárélet emlékei, az itt élők relikviái, a vadászat emlékei az első nyomdagép is megtekinthető. Lovas díjak, festmények, edények, butorok, étkészletek láthatók, és nyűgözik le a látogatót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése