Középkori faragványok és oltárképek a Szépművészetiben.

 Valahogy sosem sikerül bejárni a művészeti múzeumokat. Most egy kicsit félreeső, de annál értékesebb részét jártuk be néhány terem erejéig. A középkori fafaragványok, és oltárok részt tekintettük meg. Itt volt talán legértékesebb oltárunk a Kissebeni oltárkép valamint a Szt András oltár is.. 

A középkori szobrászatra a szentek, bibliai történetek, jelenetek ábrázolása volt a jellemző. Az 5 sz. tól a 15. sz ig a megrendelésre készült képek és szobrok jelentős része e téma köré csoportosult. Anyaguk a fa volt, melyet az élethüség kedvéért festettek, és részletesen kidolgoztak. a Látott alkotásokon  a finom ruharedők, a szépen faragott kezek a művész pontosságáról adnak tanuságot.  Ritkán kőből is készült alkotás. Az alkotások fontos szerepet játszottak a vallási ünnepségeken. Ez jellemző főleg a gótika elején készült szárnyas oltárokra is. A festett és szobrokkal díszített oltárok vizuális eszközei voltak a középkor olvasni nem igen tudó embereinek. Ezek meséltek a szentek életéről, a hit fontosságáról. E korban készültek a Selmecbányai oltárok, melyeket a Szépművészeti múzeumban külön is megtekinthettünk. Ide sorolhatjuk a Szt Benedek, Szt András,  Szt Márton, Szt Anna vagy Mária festményeket és szobrokat is.